Mire jó a földrajz?

Miért válaszd a Horváth Mihály Gimnázium FÖLDRAJZ-tehetséggondozó tagozatát?

Földtudományoknak nevezzük a Földdel foglalkozó tudományágakat. Ez a bolygótudományok (planetológia) egyik speciális esete, lévén a Föld egy bolygó (az eddig ismert egyetlen olyan bolygó, amelyen élet található). A földtudományok a fizika, matematika, kémia és biológia segítségével építik fel a Föld megértéséhez szükséges rendszereket. Ezek segítségével a tudósok lehetőséget kaphatnak arra, hogy megjósolják a „Föld bolygó” nevű rendszer viselkedését.

Azok a gimnáziumi diákok, akik a földrajz-tehetséggondozó tagozaton végeztek sokan közgazdászok lettek, mások a Műegyetemen folytatták a pályát, de a földrajz kiváló bázis a nemzetközi tanulmányokhoz is.

Továbbtanulásnál a közép – és emelt szintű földrajz érettségi a legtöbb felsőoktatási szakirányban elfogadott (kereskedelem, marketing, gazdálkodás, menedzsment).

Továbbmegyek: szolid földrajztudás nélkül nem létezik jó ingatlanügynök, megbízható utazásszervező, de a közlekedés-, település- vagy környezetmérnökök is a földrajzi alaptudást hasznosítják, ahogy a térinformatikával, geomorfológiával, környezetvédelemmel, területfejlesztéssel foglalkozó szakemberek.

A földrajz alapszakon végzettek, vagyis a geográfusok természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi ismeretekkel rendelkeznek, ezért többek között környezetvédelmi tanácsadóként, földmérőként, térképészként,  geoinformatikusként, településfejlesztőként és középiskolai földrajztanárként dolgozhatnak (utóbbira csak akkor van lehetőségetek, ha földrajztanári osztatlan képzést végeztek).

Nézzük milyen pályát választhattok:

  • Geoinformatika, térinformatika
  • Környezetföldrajz
  • Térségfejlesztés, területfejlesztés
  • Táj és környezetkutató
  • Idegenforgalom, turizmus
  • földrajz tanár
  • geográfus

A geográfus olyan szakember, aki a földrajz tudományágban kutat, dolgozik. Mivel a földrajz multidiszciplinális tudomány, azaz sok más tudományágra (matematika, fizika, biológia stb.) épül, valamint ötvözi, felhasználja azokat, maga a geográfus is széles tudáskörrel rendelkezik. Az egyetemeken a Természettudományi Tanszékeken az országban néhány helyen folyik geográfus-oktatás. A 3–5. évfolyamban szakosodni lehet környezetkutatónak, településfejlesztőnek, geológusnak, geoinformatikusnak és turisztikai szakembernek (a szakirányok képző intézetenként változhatnak).

Az általános képzés tantárgyai:

  • ásvány- és kőzettan
  • csillagászat
  • térképészet
  • hidrológia, hidrogeográfia
  • a Föld és az élet fejlődése
  • általános természetföldrajz
  • általános gazdaságföldrajz
  • meteorológia és éghajlattan
  • biogeográfia
  • településföldrajz
  • népességföldrajz
  • távérzékelés és térinformatika
  • tájökológia
  • talajföldrajz és talajtan
  • földrajzi övezetesség

A környezetkutató szakosodásban a tájjal, a környezeti elemekkel, a globális problémákkal, a környezetvédelemmel foglalkozik részletesebben. Gyakorlati tudását az elméleti oktatás mellett laboratóriumi órákon, valamint terepgyakorlatokon mélyítheti el.

A geológia a litoszférával foglalkozik. Résztudományai például az ásványtan, a kőzettan, a földkéreg mozgásait tanulmányozó tektonika, az őslénytan (paleontológia), az általános, a szerkezeti és a regionális földtan, a vízföldtan (hidrogeológia), az alkalmazott földtan (nyersanyagkutatás, építésföldtan stb.) és az üledékföldtan (szedimentológia).

A vulkáni tevékenység és a hozzá kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik.

A geofizika az egész Föld és az egyes kőzettestek szeizmikus, gravitációs, mágneses, elektromos és radioaktív paramétereit méri és modellezi.

A geokémia a Föld és a többi kozmikus test, illetve azok részeinek kémiai összetételét vizsgálja. Résztudománya például az abszolút kormeghatározás, az izotópgeokémia, a hidrogeokémia, a környezeti kémia és az agrogeokémia.

  • A földrajztudomány (geográfia) a föld felszínét alakító természeti és társadalmi folyamatokkal, az így kialakított rendszerek törvényszerűségeivel foglalkozik – ebből a földtudományok közé tartozik a természetföldrajz.
  • Az oceanográfia és a limnológia a föld vizeinek tengeri és édesvízi részeivel (a hidroszférával) foglalkozó tudományágak. Fő résztudományai a fizikai, a kémiai és biológiai oceanográfia.
  • A légköri tudományok (atmoszferikus tudományok) a Föld gázburkával (a légkörrel) foglalkoznak
  • A glaciológia a Föld jeges részeivel (a krioszférával) foglalkozó tudomány.

A hidrológiaiszakértőt hidrológusnak nevezik, földtudományi, környezetvédelmi, építőmérnöki vagy környezetmérnöki végzettségű lehet.

A limnológia az a tudomány, amely az édesvizekkel, mint komplex – fizikai, kémiai és biológiai komponensek kölcsönhatása által létrejövő – rendszerekkel foglalkozik. Természetes társtudománya az oceanológia oceanográfia, mely a tengerek hasonló összefüggéseit tárja fel.

A balneológia a gyógyforrásoknak, gyógyvizeknek a gyógyfürdői alkalmazásával és hatásaival foglalkozó tudomány, magyarul gyógyfürdőtan.

A meteorológia leírja, vizsgálja és előrejelzi az időjárást, nagyrészt az óceánok és a légkör kölcsönhatásai alapján.

A klimatológia leírja és magyarázza az éghajlatot, annak törvényszerűségeit és változásait a litoszféra, hidroszféra, atmoszféra (légkör), krioszféra és bioszféra kölcsönhatásai alapján.

A geodézia vagy földméréstan a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány.

A földmérő a geomatikával, illetve földméréssel foglalkozó, azt elméletileg és gyakorlatilag értő személy.

Magyarországon jelenleg középiskolai, főiskolai és egyetemi szinten folyik a geodézia oktatása. A földméréstan fontos tantárgya a térképészek, geográfusok, építész-, építő-, település- és környezetvédelmi mérnökök, térinformatikusok tantervének is.

A térképészet vagy kartográfia (a görög khartisz = hártya, kártya és graphein = írás, rajzolás) a térképek és más kartográfiai ábrázolási formák (például földgömb, panorámakép, fototérkép stb.) készítésének és használatának tudománya, technikája és művészete.

környezet- és természetvédelem

Környezetvédelem területei:

  1. Levegőtisztaság-védelem
  2. Vízminőség-védelem
  3. Talajvédelem
  4. Zaj- és rezgések elleni védelem
  5. Hulladékgazdálkodás

A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia, (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet.

A szeizmológia a geológia és geofizika (főleg az utóbbi) résztudománya, a földrengések megfigyelésével, tanulmányozásával, leírásával és rendszerezésével foglalkozik.

Nagyon keresettek a geoinformatikusok: diplomások közül néhányan a köz- (önkormányzat, földhivatal), mások a piaci szférában (közszolgáltató vállalatok, térinformatikai cégek) helyezkedtek el. Geoinformatikusok, geológusok és geomorfológusok egyaránt kellenek nagyberuházások előkészítéséhez. Kapósak a területfejlesztők: felpörgött a területi tervezés és a pályázatírás, szükség van geográfusokra az önkormányzatoknál, valamint az államigazgatásban. Turizmus specializációval a önkormányzatoknál vagy utazási irodáknál egyaránt sokan elhelyezkedtek. A környezet- és természetvédelem olyan terület, ahol a geográfus végzettség nevesítve is van bizonyos feladatoknál, de a nemzeti parkok gyakran keresnek földtudományi szakembereket is. Foglalkoznak marketinggel, humán erőforrások menedzsmentjével, volt és van közöttük főosztályvezető, helyettes államtitkár, polgármester, múzeumvezető, állatkert-igazgató…

Társadalomföldrajz: A társadalomföldrajz a társadalom egyes folyamatainak, életjelenségeinek térbeliségét vizsgálja. Éppen ezért rendkívül sokszínű, érdeklődése kiterjed a gazdaságra (gazdaságföldrajz, ezen belül iparföldrajz, a mezőgazdaság földrajza, szolgáltatások földrajza), településhálózatra (településföldrajz, ezen belül városföldrajz, faluföldrajz), közlekedési hálózatokra (közlekedési földrajz), a népesség térbeli elhelyezkedésére (népességföldrajz), az egészségi állapot és az egészségügyi rendszer térbeli különbségeire (egészségföldrajz), egyes vallások és népcsoportok térbeli elterjedésére (vallásföldrajz, etnikai földrajz), de például a bűnözés térbeli megjelenésére is (bűnözésföldrajz, biztonságföldrajz, katonaföldrajz).

A demográfia az emberi populációdinamikával foglalkozó tudomány. Kiterjed a népesség méretére, szerkezetére és eloszlására, valamint a születések, halálozások, vándorlás és öregedés hatására történő változására. A demográfiai elemzés vonatkozhat a teljes társadalomra, vagy annak egyes – oktatási, nemzetiségi, vallási vagy etnikai szempontok alapján lehatárolt – csoportjaira. A legtöbb országban a közgazdaságtan vagy a szociológia egy ágának tekintik és foglalkozik vele a hadtudomány

További ágazatok a társadalomföldrajzon belül: turizmusföldrajz, politikai földrajz (ezen belül közigazgatási földrajz, választási földrajz), történeti földrajz, kultúrföldrajz, viselkedésföldrajz, integrációföldrajz, innovációföldrajz, tehetségföldrajz (tálentumföldrajz)