A diákönkormányzat és a diákélet

Az elmúlt tíz évben a gimnázium diákélete is nagy változásokon ment keresztül. Ezeket a változásokat részben a rendszerváltás, részben a diákok igényeinek módosulása határozta meg. A diákmozgalmak és diákönkormányzatok a mai napig is keresik szervezeti helyüket társadalmunkban. Ez a helykeresés ránk is jellemző volt, hiszen tartoztunk szervezetileg a SZEVISZ-hez (Szentes és Vonzáskörzete Ifjúsági Szervezeteinek Szövetsége) majd ennek megszűnése után 1992-től a SZEDIPESZ-hez (Szegedi Diákok és Pedagógusok Szövetsége) csatlakoztunk. Két év múlva megalakult iskolánkban a „Gimnáziumért Alapítvány”, amely átvette a pénzügyeink kezelését, így a SZEDIPESZ-hez való tartozásunk csupán informális kapcsolattá vált. 1998-tól Szentesen is megkezdődött a diákélet valamilyen központosulása, és ennek eredményeként megalakult egy városi ifjúsági tömörülés, a SZIDÖK ( Szentesi Diákönkormányzatok Szövetsége), amelynek a mi Diákönkormányzatunk is tagja. Diákjaink közül néhányan aktívan bekapcsolódnak a SZIDÖK munkájába, részt vesznek és szervezik a városi rendezvényeit, ott vannak a nyári táborokban, ahol a közéletiség fortélyait tanulják, diákkonferenciákra járnak, és szerepet vállalnak a szövetség szervezeti életében is. Az elmúlt néhány évben kétszer is mi adtuk a városi diákpolgármestert. Az 1999/2000-es tanévben Kóczán Katalin, a 2000/2001-es tanévre pedig Gabnai János nyerte el ezt a megtisztelő, felelősségteljes megbízatást.

A gimnáziumi DÖK belső működési rendje nem sokat változott. Továbbra is minden osztály egy-egy képviselővel szavazhat az üléseinken, de a megbeszélések nyilvánosak, így esetenként 30-35 fő is jelen van. Lehetősége lenne más iskolai közösségnek is képviseltetnie magát ( énekkar, sportkör, stb.), de ők eddig nem igényelték ezt a lehetőséget. A DÖK vezetését egy háromtagú testület látja el, amely lehetőleg a felső három évfolyam egy-egy tanulója vesz részt. Ennek az évnek lesz a feladata, hogy modernizáljuk a szervezeti szabályzatunkat.

Egyik legnagyobb rendezvényünk az évente megrendezett gimnáziumi bál. Ennek tartalma és formája sokat változott az elmúlt tíz év során. Eleinte csak egy nyitótánc különböztette meg a bált egy átlagos discótól. Később egyre aktívabbá váltak a negyedikesek a táncok betanulásában, és mára eljutottunk oda, hogy időt és pénzt nem kímélve törekszik minden osztály arra, hogy a bálon legyen egy saját produkciója nyitótáncként. A táncok segítésére a DÖK 1991-ben tíz saját estélyi ruhát is varratott, amit a negyedikesek rendelkezésére bocsát. Egyre inkább erősödött az az igény, hogy külsőségeiben is tegyük ünnepélyessé ezeket az alkalmakat, így ma már ünnepélyesen „lakkban-frakkban” bálozunk. Folyamatosan kerestük az ideális helyszínt, hiszen az Ifjúsági Ház nem elégített ki minden igényt. Két éven át (1992-ben és 1993-ban) a Megyeháza dísztermében próbáltuk felidézni a régi szentesi bálok hangulatát, de az érdeklődés olyan nagy volt, hogy ez a helyszín szűknek bizonyult. Végül a Városi Sportcsarnokban kötöttünk ki, ahol az épület átadása után mi voltunk az első bálozók. Ez a helyszín persze kissé más lehetőségeket kínál. Ezért 1999-től teljesen új tartalommal próbálkoztunk. Kihasználva és kiszolgálva a szülők egyre növekvő érdeklődését, a szalagavatást is erre az időpontra tettük, és a programot kiegészítettük egy olyan kulturális műsorral, amelyben az iskola értékes produkciói vonulnak fel, és amelyben a végzősök is lehetőséget kapnak a búcsúzásra.

A bál mellett egyre népszerűbbé váltak az úgynevezett „gimibulik”, melyeket hol az Ifjúsági Házban, hol a gimnázium épületében rendeztünk és rendezünk meg. Ennek formáit-feltételeit folyamatosan javítgatjuk, hogy diákjainknak és közvetlen barátaiknak minél kulturáltabb szórakozási lehetőséget teremtsünk. Ezeknek a buliknak a színvonalát és sikerét az évek óta jól működő iskolarádió szavatolja. Lelkes kollégánk, Kocsmár Gyula irányítása mellett a stúdiósok generációi nőttek fel, akik a tudásukat, tapasztalataikat az iskolából kilépve is hasznosítani tudják, hiszen közülük többen a környék helyi rádióinak technikusai, riporterei.

Az elmúlt tíz év régi-új hagyománya az elsősök avatása, mely októberben a Horváth Mihály-naphoz kapcsolódik. Ekkor a harmadévesek szerveznek a gólyák számára egy vidám, tréfás vetélkedőt, ahol mindenki megismerheti az újonnan jötteket. Ezek a vetélkedők váltakozó ötletességgel zajlanak. Sokaknak emlékezetes marad az, amikor az elsősök maffiózóknak, majd egy másik évben indiánoknak öltözve tettek próbát arra, hogy HMG-s diákokká váljanak. Ez a program évről évre lelkesíti a diákokat, de nem csak a kicsiknek próbatétel ez, hiszen egy színvonalas, ötletes vetélkedő összeállítása a harmadéveseket is nehéz feladat elé állítja.

A következő nagy rendezvény, amiről beszélnünk kell, a „Giminap”. Minden évben van egy nap, amelynek a programját a diákság állíthatja össze. Ennek az elmúlt években különböző formái voltak. Volt olyan, amikor az osztályok vetélkedtek egymással az iskolarádió irányításával, volt olyan, hogy a tanárok válogatottja tréfás vetélkedőre hívta a diákok csapatát. Rendeztünk már tanár-diák sakkmérkőzést élő figurákkal, ahol a tanár a diákok fehér figuráit, a diák pedig a „sötét erőket”, a tanárcsapatot irányította. Volt olyan diáknap is, ahol rendhagyó előadásokat hallhattunk legnépszerűbb tanárainktól, külső előadóktól vagy vállalkozó kedvű tehetséges diákjainktól. Egy ilyen alkalommal mutatkozott be még diákként az azóta országszerte híres íróvá lett diákunk, Cserna Szabó András. És persze a diáknapok elmaradhatatlan programja a sport. A tizenkét órás nonstop kosár-partik és a tanár-diák foci és a kosármeccsek. Sőt, egy alkalommal még tanár-diák jégkorongmérkőzés is volt a suli udvaron, amit nagy meglepetésre a diákok nyertek annak ellenére, hogy a másik csapatban két orosz vendégjátékos vitte a prímet.

A diákönkormányzatnak persze más tevékenységei is voltak. Belőle nőtt ki az a sikeres túra-mozgalom, amit egy másik írásban ismertetünk. A DÖK erejéhez mérten támogatta ezeket a túrákat, és az utóbbi években az osztályokat is segítette a kirándulásokban. Évente 20-40 rászoruló diáknak adott segítséget ahhoz, hogy ők is társaikkal tarthassanak ezeken a kirándulásokon.

Érdekes és értékes színfoltja volt az elmúlt éveknek az a néhány verseskötet, amely a diákok saját kezdeményezésére jött létre. Maguk szerkesztették, keresték meg a kiadási lehetőségeket, és a végén terjesztették is a közös kötetet. A DÖK itt is segített, hogy a pénzhiány ne hiúsítsa meg ezeket a kiváló kezdeményezéseket. (Tükör 1992, Másnap 1999, Mi?! 1999.)

A diákság aktív, mint ahogy a fiatalokra mindig is jellemző volt ez a vonás, s az aktivitásuk érzékenyen visszatükrözi azt, hogy az adott időszakban az egész társadalomban milyen a közéleti munka megítélése, presztízse.

Tóth Tibor

A Horváth Mihály Gimnázium
Diákönkormányzatának működési szabályzata

1. Feladata:

A DÖK mindenkori feladata a diákok képviselete az oktatási törvényben megadott jogok alapján.

• A diákság képviselete különböző városi szervezetekben.
• Iskolán belüli rendezvények szervezése.

2. Felépítése:

• A diákönkormányzatot az osztályok és a 10 főnél nagyobb diákközösségek demokratikusan megválasztott képviselői alkotják. A megválasztásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely október 31-ig el kell készülni. A megválasztás módját (titkos, nyílt, vagy közfelkiáltásos) az adott közösség dönti el.
• A DÖK képviselők igazolványt kapnak, amit a szavazásoknál felszólítás esetén fel kell mutatni. Ez az igazolvány az ülések idejére a helyetteseknek is átadandó. A képviselők ezzel az igazolvánnyal ingyen látogathatják a HMG minden rendezvényét.
• A diákönkormányzat munkájában minden HMG-s diák részt vehet.
• Zárt ülést az kérhet, aki személyesen érintett az ügyben.
• Szavazati joggal csak a választott képviselők rendelkeznek.
• A diákönkormányzat alakuló ülésén egy négy fős vezetőséget választ, amely lehetőleg úgy álljon össze, hogy minden képviselő egy-egy évfolyamot reprezentáljon a 9-12. osztályokból.
• Ha egy DÖK képviselő akadályoztatva van, mandátumát átadhatja azon két társa valamelyikének, akiknek a neve a választási jegyzőkönyvben alternatív DÖK képviselőként szerepel. (A helyetteseket választhatja a küldő közösség, vagy a megválasztott kéri fel őket a közösség beleegyezésével).
• Ha az osztályt két alkalommal senki sem képviseli, a DÖK figyelmezteti az osztályt. Öt hiányzás után kezdeményezi a képviselő mandátumának felülvizsgálását.

Fórum állapot:

A DÖK 50%-os többséggel fórum állapotot hirdethet meg. Ezen minden közösség három fővel képviseltetheti magát. A fórum határozatait 50%-os többséggel hozza, melyek a DÖK-re kötelező érvényűek.

3. Összehívás:

• DÖK ülést minimum kéthavonta kell tartani.
• DÖK ülést összehívhat az iskola vezetője, segítő tanár, a négy fős vezetőség bármely két tagja, a diákönkormányzati tagok 50%-a, valamint az iskolai nagy közösség.
• A diákönkormányzat szavazóképes, ha a képviselők 50% + 1 fővel jelen vannak.
• A diákönkormányzatot az iskolai nagy közösség aláírásával ellátott jegyzőkönyv alapján feloszlathatja és kérheti a testület újraválasztását. Ezt a beadványt az iskola vezetőjéhez kell eljuttatni.
• A DÖK üléseinek napirendi pontjaira az összehívók tesznek javaslatot, aminek kiegészítését minden jelenlévő diákönkormányzati tag kérheti.
• A diákönkormányzat üléseiről az érintetteket és a meghívottakat egy héttel előre értesíteni kell. Ez az értesítés a tanári mellett elhelyezett plakát is lehet. Rendkívüli esetben a DÖK az igazgató engedélyével évente maximum 5 alkalommal egy-egy tanóra keretében is kérheti rendkívüli ülésének megtartását, lehetőleg a tanítási hét más-más időpontjaiban.

4. Döntéshozatal:

• A diákönkormányzat 50%-ánál kevesebb létszám esetén csak tárgyalási joggal rendelkezik. 50% fölött szavazóképes. Általában a jelenlévők több mint 50%-ának szavazata alapján dönthet.
• Fegyelmi ügyekben a jelenlévők 2/3-ának egyetértése szükséges a döntés meghozásához. Az elfogadott javaslat azonnal érvénybe lép. kéri.
• Névszerinti nyílt szavazást a zárt ülésen bármelyik képviselő kérhet.
• Bárki kezdeményezheti a titkos szavazás elrendelésé is, ha az ügyben érintett.
• A DÖK szavazásait általában nyílt szavazással végzi.

Módosítás

Az elfogadott döntést csak akkor lehet felülvizsgálni, ha azt az elnökség háromnegyede, vagy a képviselők több mint 50%-a, vagy az iskolai közösség kéri. Egy döntés módosításához a jelenlévők kétharmadának egyetértése szükséges.

5. Egyebek:

• A diákönkormányzat szeptember 15-ig éves munkatervet készít, amelyet a diáksággal, nevelőtestülettel és az igazgatóval is ismertet. (Javasolt programok: elsős avatás, gimi bulik, nőnap, pedagógus nap, bál, évente egy diákközgyűlés, jutalmazások).
• Rendezvény bejelentési kötelezettség kisebb rendezvények előtt 5 munkanap, iskolai nagy rendezvények (elsős avatás, gimi-nap, ) 15 munkanap.
• A DÖK felügyeletet gyakorol a stúdiósok fölött, azaz szeptember 5-én és június 15-én átadási-átvételi leltárt készít, és felügyeli a stúdió saját szabályzat alapján való működését. ( A stúdió szabályzatát ezen dokumentum mellékleteként kell elfogadni, a szabályzatra és annak módosítására stúdiósok és a DÖK bármely tagja javaslatot tehet. A szabályzatot a DÖK 50%-os többséggel fogadja el).
• A DÖK üléseinek anyagát jegyzőkönyvben kell dokumentálni, amelyet a jegyzőkönyv készítőn kívül két másik diáknak kell hitelesítenie. A határozatokról a diákságot a tantestület és az intézmény vezetőjét tájékoztatni kell.
• A diákok sérelmeik orvoslására bármely képviselőhöz vagy a segítő tanárhoz fordulhatnak, akiknek az ügyben kötelességük és joguk eljárni.

6. Pénzügyek:

• A diákönkormányzat pénzét a Szentesi Gimnáziumért Alapítvány kezeli.
• A pénzek felhasználásának feltételei:
  2000 Ft-ig a segítő tanár is kezdeményezheti azt
  6000 Ft-ig az elnökség három tagja és a segítő tanár közös döntése alapján
  20000 Ft-ig a jelenlévő képviselők 50%-ának és
  20000 Ft fölött a jelenlévő képviselők 2/3-ának egyetértésével.
• A pénz felvételéhez a hitelesített jegyzőkönyv másolatát 6000 Ft-ig az érintett négy személy aláírását kell mellékelni.
• A „gimi buli” és a „gimi bál” bevételével a DÖK rendelkezik.

Szentes, 2000. november 30.